Beregszászi zsidóság múltja
Beregszász Nagy zsinagóga
balra, Beregszász Mikvah (Rituális Fürdo) és jobbra, a zsinagóga hátulról
1768-ban, zsidó betelepedés történt és négy zsidó családot jegyeztek fel, 1830-ra 200 fore emelkedett a zsidó lakosság a városban.
Az 1800-as évek elejéig nem engedélyezték a zsidó lakosok Beregszászba telepedését. Az 1800as évek elején foleg Galícia és Lengyelország irányából zsidó telepesek érkeztek Beregszászba.
1838-ban (5598) egy szervezett közösség alakult, saját rabbival. Beregszász egyik elso rabbija Yitzchok ROCHLITZ rabbi volt, jámbor és nagy tudású tudós, aki a Prágai Maharal leszármazottja volt. Elozoekben Tas Rabbija volt, ahol 19 évet szolgált, majd kinevezték Beregszász elso rabbijává 5598 (1838)-ban, ahol21 évet töltötte be ezt a pozíciót 1859 június 10-én (8 Sivan 5619) bekövetkezo haláláig.
1877-ben Beregszász lakossága elérte a 6,929 fot, magyarok, ruszinok, németek és zsidók, vallási megoszlásukat tekintve Római katolikus (1,516), Görög katolikus (824), Ortodox (7), Agnosztikus (25), Református (2,762) és zsidó (1,795 - 26% a teljes lakosságnak).
1861ben, Rabbi Avruham Yehuda HaKohen SCHWARCZ, a Kol Aryeh szerzoje, kezdte meg szolgálatát Beregszászban. SCHWARCZ rabbi Mádon született, Magyarországon, 5584ben (1824). 14 évesen, a Chasam Sofer yeshivájának (vallási iskola) tagja lett, Pressburgban (Bratislava), ahol az egyik legjobb és legtehetségesebb diák volt. Másfél év után, amikor Chasam Sofer elhunyt és SCHWARCZ rabbi átment Lev rabbi yeshivájába, ahol tovább tanult néhány évig. Amikor elhagyta a yeshivát, Verbou rabbija rabbinikus koordinációt irt számára. Mád lakosa helyett Mád rabbijának nevezte. Amikor SCHWARCZ rabbi meglátta mit irt a rabbi, megmutatta neki a hibát, de Lev rabbi mosolyogva azt felelte: ha igy irta le, akkor maradjon is így.
SCHWARCZ rabbi visszatért Mádra, kis ido után feleségül vette Fayga-t, Moshe Leib GINTZLER-nek, Sátoraljaújhely rabbijának a lányát. Néhány évet ott éltek, majd visszatért Mádra, ahol saját yeshivát indított, melynek 1861-ig o volt a vezetoje, amikor is Beregszász rabbija lett.
Beregszászban, SCHWARCZ rabbi úgyszintén alapított egy yeshivát és itt 50 diákot igazgatott, s innen került ki a következo generáció néhány rabbija. Említést érdemel fia, Naftuli SCHWARCZ rabbi, Mád rabbija, unokája Rabbi Shlomo Zalmen EHRENREICH Shomlo rabbija, Rabbi Yehuda GRUNFELD Semihy rabbija, Rabbi Elya KATZ Roslovitz rabbija és Rabbi Shaul ROSENBERG Ratzfert rabbija.
1878ban több ellentét tört ki Rabbi SCHWARCZ és a közösség vezetoi között, az elso ilyen ellentét oka az egyik chazan (kántor) kinevezésével volt kapcsolatban, melyet nem tartott megfelelonek. Végül kiderült mi állt az ügy hátterében, a chazan egy távoli városban elhagyta feleségét, aki nyomára akadt Beregszászban, s ennek a nyomozásnak az eredményeként letartóztatták ot a hatóságok. Szégyenében elhagyta Beregszászt is. A másik vita a dayan (vallási bíró) kinevezésével volt kapcsolatos Beregszászban, amelyet SCHWARCZ rabbi ellenzett. Ezt követoen SCHWARCZ rabbi további két éven át a város rabbija maradt, 1881-ben visszaköltözött szülovárosába Mádra,Magyarországra, ahol rabbiként tevékenykedett s így Lev rabbi próféciája beigazolódott.
Mindezek ellenére a továbbiakban is Beregszász és Mád rabbijaként tartották számon SCHWARCZ rabbit.
Néhány évre Beregszász hivatalos rabbi nélkül maradt, 1884-ig, amikor Shlomo SCHREIBER (SOFER) rabbit nevezték ki Beregszász rabbijává. Ksav Sofer legifjabb fia volt, valamint Chasam Sofer, Presburg (Bratislava) unokája, született 28 Tamuz 5613 (1853 Augusztus 3). Feleségül vette Toba Briendel-t, Avruhom Iser PHILIP lányát 5635 (1875)-ban Dereshke-n, ahol már 5638 (1878)-ban o volt a rabbi. nyitott egy yeshiva-t is Dereshke-n amelyet 1884-ig o irányított, amikor Beregszász rabbija lett. SCHREIBER rabbi tevékenysége idején volt a Beregszászi yeshiva legvirágzóbb idoszaka, aki 1884-tol haláláig igazgatta az intézményt, 18 Adar 5690 (1930 Március 18). SCHREIBER volt a szerzoje a Sefer Cheet Hamshilosh könyvnek, melyben az osei történetét irta le(Rabbi Akiva Eiger, Chasam Sofer és Ksav Sofer). Úgyszintén kiadott néhány sefurim-ot(szent könyvek) a nagyapjától Chasam Sofer-tol.
1910-ben Beregszász Bereg megye központja volt. 1910ben lakossága 12,933 fo volt; melybol 12,432 (96,1%) Magyar, 221 (1,7%) Rutén, 140 (1,0%) Német és 140 (1,0%) egyéb anyanyelvu. A vallási megoszlást tekintve 1910-ben az összlakosságból 4,344 (33,6%) Kálvinista, 3,909 (30,2%) zsidó, 2,724 (21,1%) Római Katolikus és 1,956 (15,1%) egyéb (többségük Görög katolikus volt).
SCHREIBER rabbit akarata szerint veje, Avraham Shlomo HIRSCH rabbi követte Beregszász rabbijaként, 1931-ben. HIRSCH rabbi 1892-ben született egy mélyen vallásos magyar családban. Középiskolai tanulmányai után Shlomo Zalmen EHRENREICH rabbival tanult Shomlo-ban és a Presburg-i (Bratislava) yeshiva-ban, kituno eredményekkel. 1914-tol 1916-ig, HIRSCH rabbi Presburg-ban dolgozott (Bratislava) a rabbiságnál (a rabbi asszisztense-segédjeként) egy kis ideig aztán Budapestre költözött. 1916 októberében HIRSCH rabbi lelkészként csatlakozott a magyar hadsereghez ahol Kapitányi rangot ért el. Összesen 26 hónapot szolgált az Orosz és Olasz fronton, ahol lelki biztonságot adott a katonáknak. Az Olasz fronton katonatársaival hatalmas személyes bátorságot tanúsított, amelyért több magas rangú katonai kitüntetésben részesült: Arany-koronás bátorság érdemrend a Bátorságért Kitüntetése (szalag kardokkal), Bulgár katona kitüntetést és másokat. A második világháború után HIRSCH rabbi visszatért Beregszászba apósához és apósa mellett forabbi helyettesként tevékenykedett, mig 1931-ben HIRSCH rabbit választották Fo rabbinak. Az elso transzporttal deportálták Beregszászból Auschwitz-ba ahol 24 Iyyar 5704 (1944 május 17én) meggyilkolták.
1921-re a zsió lakosság száma 4,592 fore emelkedett. A kereskedelem és kézmuvesség mellett képviseltették magukat a szakképzett szférában is (22 orvos, 17 ügyvéd) és úgyszintén ok birtokoltak 2 bankot, 16 gyár és 3 malom volt zsidó tulajdonban. Néhány tucat zsidó család dolgozott a 3 zsidó gazdaságban.
HIRSCH rabbi idején rabbinikus hivatal muködött Beregszászban, s egy uj haszid (chasidic) közösséget alakítottak Ascher STEINMETZ rabbi vezetésével, 1938-ban, aki megnyitotta saját yeshiva-ját 150 diákkal. STEINMETZ rabbi Tetch városában született, ahol csodagyerekként vált ismertté. Chaim Tzvi TEITELBAUM rabbi yeshiva-jában tanult Szigeten, ahol az egyik legjobb tanuló volt. STEINMETZ rabbi feleségül vette FREUND rabbi, Rudna rabbijának a lányát. Amikor FREUND átvette apja helyét Honyad-on, STEINMETZ rabbi-nagyon fiatalon-Rudna rabbija lett, ahol nagyon szerette ot a helyi zsidó közösség. 1938-ban STEINMETZ rabbi Beregszászba költözött a Haszid (Chassidic) közösség rabbijaként és megnyitott egy yeshiva-t ahová Kárpátalja és Magyarország legjobb diákjai jöttek tanulni. 1942-ben kiadta a Sefer Mikve Yisruel. Steinmetz rabbit és gyülekezetének nagy részét meggyilkolták Auschwitzban 25 Iyar 5704 (1944. május 18-án).
Az egyik legkorábbi Dayanim (Vallási biró) Tzvi Hakohen KATZ rabbi volt (a FRIEDMAN vezetéknév késobb volt hozzáadva). O volt a Dayan (biró) Beregszászban az 1800-as évek közepén. Nincs sok információ róla, annyit tudunk, hogy a felesége, Rucheli Yacov FARKAS rabbi lánya volt. Tzvi Hakohen KATZ rabbit kiemelkedo megbecsüléssel említik rabbinikus megjegyzéseit és hzzászólásait ebben a korszakban. Fia, Shmiel Duvid FRIEDMAN rabbi, a késobbi Rosh Beth Din (Fo biró) lett Huszton (Khust), aki Beregszászban született 5618 (1858) táján. Tzvi FRIEDMAN rabbi 6 vagy 7 Elul (ismeretlen évben) hunyt el. Néhány írása megjelent a Sefer Shraga Betahara-ban, amit fia szerzett.
A következo Dayanim akit megtalálhatunk azok ketten akik úgy írtak alá mint a híres Psak Din Nagymihályról (ma, Michalovce, Szlovákia), Moshe HEIMLICH rabbi és Shmiel Arya LICHTSTEIN rabbi. (A Psak Din a fenti képen látható.) Moshe HEIMLICH rabbi Sárospatakon született és Chasam Sofer yeshiva-jában tanult Presburgban (Bratislava). 1844 táján feleségül vette Esztert, Aron SCHWARCZ rabbi lányát, aki Aron POTOKER néven volt ismert. Aron POTOKER rabbi Avruhom Yehuda SCHWARCZ rabbinak a nagybátyja volt, aki Beregszász rabbija volt.
1884ben, amikor SCHWARCZ rabbi elhunyt MÁDon, Magyarországon, a Kehila (Közösség) Beregszászban kinevezte vejét, Eliezer CZUKER rabbit Beregszász Rosh Beth Din-jévé. Eliezer CZUKER rabbi Rysha-ban, Galicia (ma, Rzeszów, Lengyelország) született, ahol " Rysha Géniusza"-ként vált ismertté. Feleségül vette Rivka-t, SCHWARCZ rabbi lányát és Chaim HALBERSTAM rabbi, Sanz rabbija, volt a Shachan (aki összeadta oket). Házasságkötésüket követoen haláláig Beregszászban élt 10 Shevat 5685-ig (1925. február 4) és Beregszászban is temették el. O írta a Sefer Damasek Eliezer, Sefer Mutek Midvash és a Sefer Migdanos Eliezer. Legidosebb fia Chaim CZUKER rabbi, Nagyhalász rabbija, vette át pozicióját s o lett a Rosh Beth Din Beregszászban, ahol Auschwitzi deportálásáig és meggyilkolásáig szolgált 25 Iyar 5704 (1944. május 18).
Az 1920-as és 1930-as években a közösség több imaházat, szociális és jótékonysági intézményeket, egy Talmud Torah, néhány Cheders (hagyományos vallási iskola) és egy zsió elemi iskolát muködtetett. A legtöbb cionista párt aktív tevékenységet folyatatott, különösen a fiatalok körében, ide tartozott a Betar, Hashomer Hatzair, Bnei Akiva és mások.
1941-ben a város zsidó lakossága 5,865 fo volt (30% -a a teljes 19,379 lakosságnak).
